Háború Budapesten, első kézből.

Máriát köszöntöttem 90. születésnapja alkalmából — Isten éltesse még sokáig jó egészségben!

Budapest ostromakor mindössze nyolc-kilenc éves kislány volt. Rákospalotán élt szüleivel és testvéreivel, de amikor egyre közeledett a front, a Vörösmarty utcába költöztek nagyszüleihez, mert úgy gondolták: egy családi házban könnyebben végzik ki őket, mint egy társasházban, tömegben.

Amikor a bombák süvítését hallották, örültek, mert az azt jelentette, hogy nem rájuk zuhannak.

Három hétig is voltak bezárkózva egy pincébe. Világítás nem volt, étel egy negyed szelet száraz kenyér, víz meg csak egy csöpögő csapból jött mindenkinek — így egész nap előtte állt mindenki.

Tank tört be a házba, haldokló német katona kiáltásait, majd halálát kellett végighallgatniuk maguk fölött, majd amikor végre kijöhettek az utcára, rühesek, tetvesek, elkeseredettek voltak.

Egyszer hír jött arról, hogy egy ló teteméből lehet enni az utcáról. Így testvérei elmentek késsel és kosárral, és elhozták a ló fejét, szemgolyóstól. Az volt aznap a vacsora.

Ezután Mária lekerült vidékre, faluról-falura helyezták családokhoz, akik átmenetileg gondját viselték. Már amennyire annak lehet nevezni a mezítlábas, a földtől véresre szúrt talpú gyerek életét.
Testvérét elragadták a katonák és vagonba zárták; csak az mentette meg, hogy anyja kétségbeesett sikolyai elterelték a katonák figyelmét, amíg ő felfeszített egy deszkát és kimászott a vonat alatt.

Nem volt semmijük. Nagyon sokáig. Borzalmas nyomor, rettegés — Mária el se tudja képzelni, mit gondolhattak szülei.

A háború, a mindannyiunk által ismert budapesti utcákon dúló vérontás még itt él velünk. Az idősek emlékeiben, akik ezt túlélték. Beszéljünk velük, hallgassunk rájuk.
Máriának megvan a véleménye a mai háborúpárti vezetőkről is. Arra kérte az embereket, hogy legalább a családjuk életével és jövőjével törődjenek. Nincs nagyobb kincs a békénél, a háború pedig közelebb van, mint bármikor. Ezt higgyük el egy ilyen szép kort, háborút és forradalmat átélt hölgynek.

Hallgassunk az eszünkre, mondjunk nemet a háborúra!