Az energiaválságra való felkészületlenségnek hatalmas ára van.

Az időben le nem kötött villamos energiát a piacon már csak többszörös áron lehet beszerezni, ami a becslések szerint a GDP mintegy 0,5 százalékának megfelelő többletterhet jelenthet a költségvetés számára. A paksi leállás önmagában is tovább csökkenti a GDP-t, miközben az ipari fogyasztók számára elrendelt korlátozások tovább rontják a gazdaság teljesítményét.

A bizonytalanság ráadásul nemcsak a jelenlegi helyzetet terheli, hanem a jövőt is. A már Magyarországon működő vállalatok és a potenciális új befektetők számára is alapvető kérdéssé válik, hogy egy ilyen kiszámíthatatlan energiakörnyezetben érdemes-e itt tartani vagy idehozni a termelést.

A kormány eközben feladta a korábbi üzemanyagár-védelmet is. Innentől a benzinárakat teljes egészében a piaci folyamatok, valamint az ukrán–orosz háború és az esetleges amerikai–iráni konfliktus alakulása határozza meg. Ennek árát végső soron a magyar családok és a magyar vállalkozások fizetik meg.

Közben megkezdődött a politikai konfliktus Oroszországgal is, ami veszélyeztetheti a Paks II. beruházás megvalósítását. Ezzel párhuzamosan eltűntek azok a politikai feltételek is, amelyek korábban lehetővé tették, hogy Magyarország mentességet harcoljon ki az amerikai energiaszankciók alól.

Mindez egy irányba mutat: a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának peremfeltételei egyre kedvezőtlenebbé válnak. Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, az energiaválság költségeit végső soron a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások és a magyar családok fogják viselni.

Ahelyett, hogy a miniszterelnök Facebook-kommentben utasítja a médiát, előrelátó és felkészült kormányzásra van szükség, különben mind nagyon nagy bajba fogunk kerülni!