Donald Trump Kínába érkezett – a világ figyelme Pekingre szegeződik

A Karmelita védelmében
A szánalmas, méltatlan és megrendezett, Magyar Péter-féle Karmelita-roomtour kapcsán rendhagyó módon felidézném Tordai Bencével 2019-ben készített interjúmat, melynek egyik része épp a Karmelitáról szólt. Sok minden kiderült belőle. Részemről ma is a kérdéseimmel és az azokban foglalt állításokkal értek egyet. 1867-től a kommunizmusig a Várban volt a miniszterelnök hivatala, ami eredetileg a Sándor-palota volt. Oda vitték volna Orbán Viktorék is az első Orbán-kormány idején, de Medgyessy Péter nem költözött be, ezért a köztársasági elnök került oda, és mellé költözött 2010 után a miniszterelnökség épülete. Azért jobb, mint a pesti belváros, mert a történelmi folytonosságon túl a reprezentatív célokat is jól szolgálja a panorámával és a történelmi negyeddel, ami igenis fontos. De a 2019-es Tordai-interjúmból jól kijön, mi a különbség a jobboldal és a baloldal közti különbség a múlthoz való hozzáállás tekintetében is. Magyar Péter persze feltehetően tesz az ilyen vitákra, és úgyszintén szimbolikus okokból (Orbán-ellenesség) nem költözik be a Karmelitába, ami pedig kiválóan szolgálná a kormányfőt és hivatalát. Biztos majd lesz rooftop-bár a pesti belvárosi miniszterelnökségen, amit Lázár Jánosék újítottak fel.
Szóval az interjú-részlet Tordai Bencével 2019-ből a Karmelitáról:
SzG: Megjelent egy majdnem húsz perces videó a Miniszterelnökség egy részének Várba költözéséről a Facebook-oldaladon. Mi a problémád ezzel a költözéssel?
TB: Hát, mi az emberek problémája ezzel, a fél kormány Várba költöztetésével? Nem csak szükségtelen, hanem szimbolikusan végtelenül káros projekt, amire eszméletlenül sok közpénzt vernek el. A mi pénzünkből olyasmire költenek, ami nem a mi érdekünket szolgálja, miközben rohad szét az egészségügyi rendszer, a szociális rendszer, és így tovább. Eközben több százmilliárdos projekt a Várba költöztetés, aztán az onnan kiköltöztetett intézmények a szétvert Városligetbe költöztetése újabb kétszázmilliárdos projekt, és akkor a szimbolikus üzenetet még nem fejtettük ki. A Várból lenézni az emberekre, ilyen merőben reprezentatív célra használni a történelmi díszleteket, ez olyasvalami, amit még Rákosi Mátyás is visszautasított, amikor túlbuzgó elvtársai ezt javasolták neki.
SzG: Hol lenne a helye ezeknek az intézményeknek?
TB: Mi volt a gond az eddigi megoldással? Komolyan, amikor azt hallom, hogy a hatalmi ágak szétválasztását pont az sérti, hogy Orbán Viktornak van egy dolgozószobája abban az épületben, ahol a törvényhozás működik, hát…
SzG: A világon mindenhol helyileg külön épületekben működnek a hatalmi ágak, és a rendszerváltás óta ez fontos szimbolikus kérdés volt a médiában, a közvéleményben.
TB: Kinek volt fő szimbolikus kérdés? Akkor valószínűleg más médiát olvasunk, és engem ez biztos, hogy egy pillanatig sem mozgatott meg. Ha aggódnak a hatalmi ágak szétválasztása miatt, jó lenne, ha a bíróságokat nem rendelnék a kormány alá; jó lenne, ha a végrehajtó és törvényhozó hatalom nem egy és ugyanaz lenne; jó lenne, ha az elméletileg független intézmények élén nem fideszes pártkatonák ülnének; jó lenne, ha a nemzet egységét megtestesíteni hivatott köztársasági elnök nem egy ócska Orbán-bábu lenne, és így tovább. Értékelném a hatalmi ágak szétválasztását, de az biztos nem azzal kezdődik, hogy ki kell költözni a Parlamentből. De tegyük fel, hogy van egy ilyen aggodalom, és a térbeli elkülönítés fogja segíteni, hogy a Fidesz-frakció tagjai ne droidként, mamelukként nyomja azt a gombot, hanem önálló akarattal, a választóik akaratát képviselő, autonóm döntéshozóként működjenek – akkor megvették a szakszervezeti székházat a metró fölött, költözhettek volna oda, közel van, olyan szépre építik, amilyenre akarják, de kiköltöztetik a múzeumokat a Kossuth térről, kidobják a PTI-t, annyi hely van! Kövér Lászlónak meg az őrségnek is építenek külön kis penthouse-t meg laktanyát ott; ha erre van lehetőség, a miniszterelnökség is elfért volna a környéken.
SzG: Rákosi miért mondta, hogy nem akar felköltözni a Várba?
TB: Olvassátok vissza az akkori nyilatkozatokat, valami olyasmi volt a gondja, hogy ez szúrná az emberek szemét. Hát, jelzem, hogy tényleg szúrja az emberek szemét, ez az az urizálás és pöffeszkedés, amit nem csak akkor utasított vissza az átlag magyar, hanem most is. Az az érdekes, hogy amikor kijöttek ezek az urizálós botrányok, amikor néhány fideszes potentát azt hitte, megengedheti magának, hogy látványosan szórja el a közpénzből származó milliárdokat, akkor jöttek a józanabb hangok, és arra intették a nekivaduló politikusokat, hogy srácok, ez még nekünk is fáj, akik mindennek ellenére még mindig a szavazóitok vagyunk. Orbán Viktor eddig e tekintetben a személyes körülményeit illetően próbált szerénynek és mértéktartónak mutatkozni, leszámítva a kert végébe épített stadiont és Mészáros Lőrincet, aki most már a 300 feletti milliárdját kezeli, de eddig úgy nézett ki, hogy formálisan a miniszterelnök egy puritán ember, most meg azt kell magyarázni, hogy miért húznak fel neki egy irodaházat 21 milliárdból a Vár közepén.
SzG: Nem csak neki húzzák fel.
TB: Neki és a munkatársainak.
SzG: Neki és minden leendő miniszterelnöknek. Ez a tisztségnek szóló, reprezentatív székhely.
TB: No, de ezt nem kérték a következő miniszterelnökök,
ezt Orbán Viktor döntötte el, a jövőutazás még lehetetlen.
SzG: Nehéz volna jövőbeli miniszterelnököket megkérdezni erről.
TB: Ugye? Ne hárítsuk a felelősséget a jövőbeli miniszterelnökökre. Ennek a döntésnek a felelőssége Orbán Viktoré. A választás előtt, amikor azt kérdeztük, hogy miniszterelnök úr a Várba költözik-e, azt válaszolta, hogy ő nem költözik a Várba, van hol laknia, a leendő miniszterelnök irodája költözik a Várba.
SzG: Pontosan.
TB: S ez egy egyenes válasz? Ez a legcinikusabb, legarcpirítóbb reakció! És végtelenül gyáva, mivel ebbe a választások előtt nem állt bele.
SzG: Szerinted miért pont a Várba költözik a Miniszterelnökség?
TB: Azt hiszem, ez az ő vonzódásuk a történelmi díszletekhez, a hagyománykreáláshoz, ami a múltat meghamisítva próbálja a folytonosságot megteremteni az átszínezett, idealizált múlttal. De minderről Orbánt kéne megkérdezni, én arról tudok beszélni, hogy miért rossz ötlet.
SzG: Hol volt a miniszterelnökség a kommunizmus előtt? Azért kérdezem, mert ha a jövőbeli miniszterelnököket nem lehet megkérdezni, hol akarnak dolgozni, akkor talán a múltbelieket érdemes, és mert mégsem jó kontinuitást vállalni a kommunizmussal.
TB: Most vizsgáztatsz?
SzG: Igen, mert beleálltál a kérdéskörbe. Szóval miniszterelnökség, a kormányfő hivatala a kommunizmus előtt.
TB: Fogalmam sincs, áruld el, kérlek.
SzG: Sándor-palota.
TB: Felkészültél ebből… csodálatos. Lehet, hogy egyesek a Horthy-rendszerrel való azonosulást erénynek tartják, én a legkevésbé sem.
SzG: Oké, hol volt a Horthy-rendszer előtt a kormányfői hivatal?
TB: Ez kész. Ez még kevésbé releváns 2019-ben.
SzG: 1867 óta a Sándor-palotában volt a kormányfői hivatal.
TB: És mi van most a Sándor-palotában? A köztársasági elnök, tehát nem a kormányfő hivatala.
SzG: De miért?
TB: Miért?
SzG: Mert Medgyessy Péter nem akart felköltözni a Sándor-palotába az első Orbán-kormány után.
TB: Értem, tehát az egész Medgyessy hibája. Van közös ellenség.
SzG: Nem erről van szó, csak arra akarok kilukadni, hogy Orbánék nem 2018, hanem már az első Orbán-kormány ideje óta következetesen képviselik azt ebben a szimbolikus politikában is, hogy folytonosságot szeretnének teremteni, de nem a kifejezetten a Horthy-korral, hanem a kommunizmus és a nyilasok előtti állapottal. Ezért a Sándor-palotából kormányfői hivatalt szerettek volna csinálni újra, de 2002 után nem akart oda beköltözni Medgyessy Péter, így az köztársasági elnöki hivatal lett.
TB: Nos, lehet így mondani, hogy „kommunizmus előtt”, de az de facto a Horthy-rendszer.
Szg: Meg a Horthy-rendszer előtti állapot is: dualizmus.
TB: Csodálatos.
SzG: Ahol eddig volt a miniszterelnöki iroda, az 1990 előtti az Elnöki Tanács elnökének irodája volt. Szimbolikus folytonosság a kommunizmussal.
TB: Épületeken számon kérni, hogy adott időszakban mik működtek bennük, ez nekem nagyon furcsa.
(https://mandiner.hu/belfold/2019/01/tordai-bence-interju)
----------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a poszt, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!
/posztok.hu
Szász-Anhalt lehet az első tartomány, ahol megkezdődik a politikai irányváltás Németországban.
A kínai vezetés láthatóan mindent megtesz a barátságos hangulatért Trump látogatásán. 
Észrevettétek, hogy gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy Magyar Péter verbálisan ne támadná Dr. Sulyok Tamást Magyarország köztársasági elnökét?
️ Csak nem ez az, amiről a volt felesége beszélt?

💪🇭

️
Vajon mit szól ehhez Tarr Zoltán, kultúráért felelős miniszter?