Nos, nem a világ legfontosabb kérdése jelenleg, de a történeti hűség miatt fontos – különösen akkor, ha nem is az új vezetők, hanem a baloldali sajtó elfogulatlan munkatársai minden kákán csomót keresnek.

Amikor átvettem a Magyar Külügyi Intézet felügyeletét, az intézmény – ahhoz képest, hogy Magyarország legfontosabb külpolitikai think tankje – kifejezetten kevés forrásból gazdálkodott, és a törzsgárdán kívül főként külsős kutatói állományra támaszkodott. Az MKI már akkor is a Bajza utcai átmeneti épületben működött, miközben a Bérc utcai eredeti székház felújítása addigra megrekedt. Ez így tarthatatlan volt - mind a bérlemény, mind a székház helyzete és állapota miatt.

Első lépésben megerősítettük a szakmai stábot: növeltük a főállású kutatók létszámát és rendeztük a béreket. Ezzel párhuzamosan meggyőztük a Kormányt arról, hogy támogassa az intézmény költségvetésének megemelését, valamint a Bérc utcai székház felújításának folytatását – ahogy az egy ötvenéves intézményhez méltó.

Ez meg is történt. A felújítás jelenleg is zajlik, a beruházást a közlekedési és beruházási tárca kezelte és kezeli.

Az Intézet kutatói kiváló munkát végeztek és végeznek. Értették a szuverenista és konnektivitási logikára épülő külpolitikai stratégiát, és bizonyára értik a mostani, európai mintakövetésre épülő külpolitikai irányt is.

Ezért a javaslatom egyszerű: a mostani Kormány ne csökkentse az Intézet költségvetését, ne állítsa le a központ felújítását, és amikor az elkészül, az épületet kapja meg az Intézet, hogy Magyarország legfontosabb külpolitikai kutatóközpontjának méltó otthona legyen.

Ez pedig teljesen független attól, hogy mit gondolunk helyes és kívánatos külpolitikának.