Ursula von der Leyen évértékelőjében mesterséges intelligenciát, vízügyi fejlesztéseket és kevesebb bürokráciát ígért az európai mezőgazdaságnak. A technológiai jelszavak azonban elfedik a valódi válságot: gazdaságok milliói tűntek el, csökkent a termelés az agráriumban, miközben veszélybe kerülhetnek a gazdáknak járó uniós források is. A felszólalás középpontjában az európai önállóság, a gazdasági ellenálló képesség és a biztonságpolitika megerősítése állt, miközben az agrárium és az élelmiszeripar csak mellékszerepet kapott. Ez különösen aggasztó egy olyan időszakban, amikor az európai mezőgazdaságot egyszerre sújtja a termelés visszaesése, a növekvő import, a drága inputanyagok és a klímaváltozás. Az Eurostat-adatok szerint az Európai Unió az elmúlt szűk két évtizedben gazdaságainak csaknem 39 százalékát, mintegy 5,6 millió gazdaságot veszített el.
Elsősorban a kis- és közepes családi gazdaságok szűntek meg az adminisztratív terhek és az árprés miatt.

Az elmúlt években mintegy négymillió hektárnyi gabonaterület tűnt el az EU-ban, miközben a gabonaimport a duplájára nőtt.

Az uniós állattenyésztési ágazatból több mint 26 millió állategyed esett ki, az extrém aszályok pedig egyes zöldségkultúrákban 40–60 százalékos termésveszteséget okoztak.
A gazdálkodók helyzetét az inputanyagok drágulása is nehezíti.

A nitrogénalapú műtrágyák ára 71 százalékkal haladja meg a korábbi évek átlagát, amit az uniós karbonvámrendszer, a CBAM tovább súlyosbíthat.
Miközben az európai gazdáknak egyre drágább inputanyagokkal és szigorú környezetvédelmi követelmények mellett kell termelniük, a harmadik országokból érkező kész élelmiszerekre nem minden esetben vonatkoznak ugyanilyen terhek. Emiatt az uniós termelőknek olyan importáruval kell versenyezniük, amelyet olcsóbb műtrágyával és enyhébb szabályok mellett állítottak elő.

A mezőgazdasági termelőknek azonnali műtrágya- és üzemanyagár-kompenzációra, valamint célzott ágazati támogatásokra lenne szükségük, különösen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben.