A mindennapos testnevelésről és Lannert Judit kritikájáról

A mindennapos testnevelés bevezetése Magyarországon a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvényalapján, a 2012/2013-as tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben történt meg.
A cél világos volt és ma is az: a tanulók egészségi állapotának javítása, a mozgásszervi betegségek megelőzése és a rendszeres sportolás igényének kialakítása, heti 5 testnevelés óra biztosításával.

Nyilván tudom és elismerem, hogy sok helyen nehézség egyáltalán a megszervezése, logisztikája vagy éppen az infrastruktúra hiánya, de számtalan megoldás született az elmúlt években. Közeli parkok, tanuszoda, iskola udvar, kistornaterem, néptánc, télen korcsolya, szivacskézi stb.

2010 óta közel 50 új tanuszoda épült az országban, több ezer óvodai és iskola felújítás, fejlesztés történt meg és sok van még a csőben, tervezés vagy kivitelezés alatt, de ez majd az új kormányon múlik, folytatják-e.

Lannert Judit új oktatási miniszter a bizottsági meghallgatásán ment neki a mindennapos testnevelés vívmányának, erős kritikát fogalmazott meg, szerinte “ez a forma éppenséggel hogy visszavetette a testmozgást”.

Nos, ha korábban heti 2, vagy nagyon maximum 3 testnevelés óra volt, akkor könnyen kiszámolható, hogy a heti 5 mozgás az több.
Az is pozitív, tanárok elmondása szerint is, hogy nem telik el több idő a gyerekek két testmozgása között, ez kihatással van a tanórai viselkedésre is, javult az általános mozgáskészség, több mutatóban is fittebbek lettek a gyerekek, de az is igaz, hogy sajnos van, amiben nem javultak.

Lannert Judit azt állította, hogy a mindennapos testnevelés miatt nincs idejük különórákra a gyerekeknek. Ez nyilvánvalóan tévedés, hiszen egy kedden 3. órában vagy csütörtökön 6. órában megtartott testnevelés semmilyen módon nem akadályozza a délutáni 4-kor, 5-kor kezdődő különórákat, edzéseket.
Sőt! A versenysportoló gyerekek, heti 2 testnevelés alól felmentést is kaphatnak az egyesületük igazolása miatt, ha szeretnék.

Lannert Judit azt is állította, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése óta több lett az elhízott gyermek Magyarországon.
Nos a Miniszter Asszony egy világszintű trendre hívta fel a figyelmet, csak rossz kontextusban. A világban ugyanis sajnos folyamatosan növekszik az elhízott és túlsúlyos gyerekek száma.

Magyarországon viszont a hivatalos adatok szerint a 2010-es arány nagyjából változatlan, kb. a gyermek 20-22%-a érintett. Abban egyetérthetünk, hogy ez nem jó, sőt rossz arány, ezen javítani kell, de nem nőtt, ahogy azt Lannert Judit állította.

Miért nem nőtt, miközben Európában a legtöbb helyen igen? Hogyan sikerült legalább szinten tartani?
Köszönhetően pl. a mindennapos testnevelésnek, a chipsadónak, az energiaitalok tiltásának, az iskolai büfék valamennyivel egészségesebb kínálatának, illetve az állampolgári tudatosságnak.

A probléma világszerte növekvő mértéke pedig szerintem a (sztárok által is reklámozott, menő) gyorséttermek könnyen elérhető és viszonylag olcsó kínálatával és elsősorban a kütyü-használattal van összefüggésben.

A mostani gyermek generáció a valaha volt legkevesebbet mozgó generáció. Kevesebb kerti, udvari, játszótéri, sportpályai mozgás és találkozás, sokkal több képernyő, sajnos.

Mi ezen a területen is tettünk lépéseket és nyitottak vagyunk újakra is, sőt ötleteink, javaslataink is vannak. Az iskolában például a szünetben nem mobilozás van, hanem játék, beszélgetés és akár mozgás is. Mert nem lehet náluk telefon. Remélem ebben sem lesz változás.

A gyerekkori elhízás magas aránya ellen is folytatni kell a küzdelmet, itt is nyitottak vagyunk, akár közös, új javaslatokra (chipsadó kiterjesztése, gyorséttermek reklámozásának korlátozása, stb.), de a sikerhez vezető út biztosan nem a mindennapi testnevelés felszámolásán keresztül vezet.