️ Magyar Péter már az első sajtótájékoztatóján a ️ költségvetést temette. Egészen úgy hangzott, mintha már a megszorításokat készítené elő, pedig semmi oka nincs rá. A magyar államadósság alacsonyabb, mint az uniós vagy az eurozóna átlaga, alacsonyabb a 2010-es és a 2020-as szintnél is, a hiány finanszírozható, az idei költségvetés stabil, Magyarország pénzügyei rendezettek – legalábbis a kormányváltásig biztosan azok voltak. Mire alapozhatjuk ezt?

1️⃣ ÁLLAMADÓSSÁG – Ahogy a grafikonokon is látható, a baloldali kormányok alatt emelkedett, az Orbán-kormányok alatt pedig csökkent a GDP-arányos államadósság. Egyetlen esztendő kivétel ez alól: a Covid kitörésének éve, 2020, de akkor sem ugrott meg a 2010-es szintre. A folyó áras adósság ugyan emelkedett – ezt harsogta mindig a Tisza szakértői gárdája és korábban Dobrev Klára is –, de a GDP folyó áron jobban nőtt, így nem romlott a pozíciónk. Sőt, a tagállamok közül többnek is nagyobb lett az adóssága nálunk az utóbbi másfél évtizedben.

2️⃣ A NETTÓ HITELFELVÉTELÜNK nem kiugróan nagy még a 2020 utáni években sem. Tavaly a GDP 4,7%-a volt, míg Romániában például 7,9%, Lengyelországban pedig 7,3%. A lengyeleknél a Tusk-kormány hatalomra lépése után ugrott meg a GDP-arányos hitelfelvétel, annak ellenére, hogy ekkor kapták meg a korábban visszatartott uniós pénzeiket. Az ideológiai alapú, hergelő „bosszúkormányzás” azonban nem kedvez a gazdaságnak, így aztán hatalmas költségvetési hiánnyal dolgozik a brüsszelita Tusk-kormány, ami fenntarthatósági gondokat okoz.

3️⃣ Mivel a magyar költségvetésben az év elején jelentkeznek a nagy kiadások – a közszféra béremelése, a lakhatási támogatások kifizetése, a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj, a fűtési szezonban a rezsicsökkentés támogatása, a 3%-os Otthon Start hitel támogatása stb. –, a bevételek pedig később érkeznek, áprilisra jelentősen túlteljesítettük az időarányos hiánycélt: elértük az egész évre tervezett összeg 70,7%-át az NGM legújabb jelentése szerint. Egyrészt ez nem azt jelenti, hogy ennyi hitelt kell felvenni (a poszt végén indoklom majd), másrészt a GDP 1,7%-os volumennövekedése az első negyedévben becslésem szerint legalább 7,5%-os folyó áras növekedést jelentett. Harmadrészt május és augusztus között több évben is előfordult, hogy a költségvetési bevételek magasabbak voltak, mint a kiadások, tehát az évre összesített hiány a következő hónapokban várhatóan javulni fog.

ÖSSZEGEZVE:

Szóval nem indokolt a jajveszékelés, csupán folytatni kell az előző években már megszokott fiskális politikát, és akkor fenntartható a költségvetés.

Illetve nem tervezi a pénzügyminisztérium hazahozni az uniós pénzeket? ️Az is javíthatja a GDP-arányos hitelfelvételt. Valamint idén Csehországon, Szlovákián és Magyarországon kívül a többi országban az Ukrajnának szánt hitelfelvétel miatt biztosan jelentősen nő a GDP-arányos államadósság. Mi ez alól a teher alól mentesülünk – Orbán Viktor tárgyalásainak eredményeként.

☝️ Még nem kong a kassza, bármit mond is Magyar Péter. Jelen pillanatban nő a GDP, több mint 8%-kal nőnek az adóbevételek, sőt még az szja-bevétel is nőtt eddig a családi adókedvezmény duplázása és az anyák adómentességének kiterjesztése ellenére is, mivel jelentősen nőtt az adózandó kereset. Évről évre csökken a kamatkiadás is, mivel egyrészt javult a forint árfolyama a tavalyihoz képest, és az adósságnak csupán körülbelül 30%-a van devizában, másrészt csökken az infláció, a magyar lakossági kamatok pedig az inflációhoz kötöttek.

☝️ Ha az új kormány hasonlóan takarékosan tud gazdálkodni, mint az eddigi, akkor nem lesz szükség sem adóemelésre, sem egyéb megszorító csomagra. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor jöhetnek a beruházásstopok, az adóemelések és a megszorító csomagok.

Én csak szurkolni tudok, hogy ne így legyen!

---

* Tavaly a hivatalos statisztikák szerint (KSH, Eurostat stb.) 87 ezer milliárd forint folyó áras GDP mellett 4059 milliárd forint hitelfelvételre volt szükség, míg az NGM más szemléletben 5739 milliárd forint költségvetési hiányt mutatott ki a decemberi gyorstájékoztatójában. A 4,7%-os GDP-arányos hitelfelvételi ráta az NGM számítása szerint 6,6% volt. Mindezt azért tartom fontosnak, mert most Magyar Péter az NGM számításaira alapozva kongatja a vészharangot. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján úgy tűnik, nem értette ezt az összefüggést.