Nyilvánosságra hozzák az Orbán-kormány üléseinek jegyzőkönyvét.
Rendben. Rendben, akkor legyen átláthatóság.
Hozzák ugyanezzel a lendülettel nyilvánosságra az Ursula von der Leyennel folytatott…
Helybenjárás
Ma reggel egy orvosi kontrollvizsgálaton voltam, az Üllői úton autóztam.
Az egyik piros lámpánál egy 70 év körüli urat láttam, aki egy eldobott papírpoharat próbált fölvenni a járdáról. Kis táska volt a kezében, nehezen mozgott, a pohárért lassan, nehézkesen hajolt le, látszott, hogy cseppet sem komfortos neki a mozdulat. A visszapillantó tükörben még láttam, ahogy felegyenesedve a bérház előtti megfelelő szelektív kukát kiválasztva kidobja a más által elhajított szemetet.
Pár perccel később, már a körútra kikanyarodva két fiatal srác mellett haladtam el, az egyik teljesen természetes mozdulattal dobott el egy papírzsebkendőt, amit a szellő felkapott és sodort a reggeli napsütésben - talán épp a távolból közeledő bácsi felé.
Két gesztus, egymástól párszáz méterre, két életfelfogás, egymástól fényévekre.
Valahogy így élünk itt, együtt, de sokszor csak egymás mellett ebben országban: egy lépést előre, egyet hátrafele téve.
Mennyivel előrébb tarthatnánk, ha ki-ki a saját útján járva, a saját felelősségét felismerve ösztönösen, alázattal tenné a jót.
/posztok.hu
