Magyar Péter uralkodásának 19. hetében újabb fontos ügyekben rajzolódott ki, milyen irányt követ a Tisza-kormány.

1️⃣ Újabb értékrendi vita bontakozott ki az örökbefogadás körül.

A Tisza-kormány az örökbefogadás szabályait is átírná, és megnyitná a lehetőséget az azonos nemű párok előtt.

Mi kereszténydemokrataként ebben élesen mást gondolunk. Az örökbefogadás nem arról szól, hogy egy felnőttnek mihez van joga. Arról szól, hogy egy gyermeknek milyen családi környezetet tudunk biztosítani. Mi azt valljuk, hogy ahol erre lehetőség van, egy gyermek számára az anya és az apa jelentette családi közeg az elsődleges.

Ebben nem akarunk divatokhoz, ideológiai nyomáshoz vagy brüsszeli elvárásokhoz igazodni. A gyermek érdeke nálunk nem alku tárgya.

2️⃣ A politikai bosszú elérte a Terror Házát is.

Leváltották Schmidt Máriát, majd bezárták a Terror Háza Múzeumot „tartalmi átvilágításra” hivatkozva. Mindezt néhány héttel az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt. Egy szakmai vizsgálathoz önmagában nincs szükség a múzeum bezárására.

Ez nem egy akármilyen intézmény. A Terror Háza a náci és kommunista diktatúrák áldozatainak emlékét őrzi, és 24 év alatt több mint nyolcmillió látogatót fogadott.

A tiltakozás hatására a kormány végül visszakozott: a múzeumot szeptember 22-én újranyitják, miközben az átvilágítás folytatódik. Örülünk, hogy újra kinyitják. De attól még nem felejtjük el, mi történt. A kormányzati leszámolásnak nem szabad elérnie a nemzeti emlékezet intézményeit. 1956 öröksége nem lehet a politika játékszere.

3️⃣ Kifütyülték Magyar Pétert a szociális dolgozók tüntetésén.

A demonstrálók azonnali béremelést követeltek, Magyar Péter pedig személyesen ment ki hozzájuk. Amikor azonban arról kezdett beszélni, milyen helyzetet örökölt a kormány, fütty és bekiabálások fogadták. A szakszervezet vezetője később azt is világossá tette: nem „provokátorokról” volt szó, hanem elégedetlen szociális dolgozókról.

A kampányban azonnali, 25 százalékos béremelésről beszéltek. A szociális dolgozók joggal várják, hogy végre konkrétumokat halljanak.

4️⃣ Kivezették a védett üzemanyagárat, az árak pedig elszálltak.

Magyar Péter korábban 480 forintos üzemanyagárat követelt. Ehhez képest a védett ár megszüntetése után a gázolaj ára szeptemberre 700 forint fölé emelkedett.

És mit kaptak segítségként az emberek? Egy szűk körnek járó havi 5000 forintos dízeltámogatást. A benzinesek kimaradnak. Sok családi dízelautó kimarad. A vállalkozók és a fuvarozók jelentős része kimarad. Ez nem az a segítség, amelyet a kampányban ígértek.

Ne feledjük, hogy a magas üzemanyagár nemcsak a benzinkúton fáj. Az üzemanyag megemelkedett költsége előbb-utóbb megjelenik az élelmiszerek, a szolgáltatások és szinte minden más árában is.

Az embereknek nem magyarázkodásra van szükségük, hogy miért drága a tankolás. Hanem érdemi segítségre.

5️⃣ Magyar Péter és Vitézy Dávid az autópálya-koncesszió felmondásáról beszélnek – de továbbra sem tudjuk, milyen fejlesztések kerülhetnek emiatt veszélybe.

A jelenlegi kormány szerint a 2022-ben kötött konstrukció előnytelen, ezért felülvizsgálnák vagy megszüntetnék. Az ügy ugyanakkor azért különösen érdekes, mert Vitézy Dávid 2022-ben közlekedési államtitkár volt, Magyar Péter pedig ugyanebben az időszakban a Magyar Közút igazgatóságában ült.

Ez természetesen önmagában nem jelenti azt, hogy ők döntöttek a szerződés minden részletéről. De amikor ma ilyen súlyos állításokat tesznek az akkori folyamatról, joggal várható el, hogy pontosan tisztázzák: mit tudtak róla akkor, és milyen szerepük volt benne.

A magyar embereket azonban ennél is jobban érdekelheti egy másik kérdés: mi lesz azokkal az autópálya-fejlesztésekkel, amelyeket a szerződés alapján kellett volna megvalósítani? Melyik út bővítése csúszik? Melyik új szakasz nem épül meg? Mennyibe kerül majd a szerződés felmondása az adófizetőknek?

6️⃣ Lannert Judit továbbra sem határolódik el a korábbi kijelentéseitől.

Az oktatási miniszter korábban arról beszélt, hogy a mai rendszerbe nem az „önállóan gondolkodó, innovatív emberek” mennek pedagógusnak. Azt mondta, bezárna kisiskolákat, és az összes iskolaigazgatót leváltaná. Most pedig, már miniszterként, nem határolódik el ezektől.

Hogyan várhat bizalmat a pedagógusoktól az, aki korábban ilyen véleményt fogalmazott meg róluk? Hogyan akar együttműködni az iskolaigazgatókkal az, aki mindannyiukat leváltaná? A magyar tanárok nem lenézést és kioktatást érdemelnek, hanem tiszteletet. Egy oktatási minisztertől minimum ezt várjuk el.

Tizenkilenc hét telt el. A szociális dolgozók) (és a rendőrök még mindig a megígért béremelést várják, az autósok a drága tankolással szembesülnek nap mint nap, és mindeközben az oktatási miniszter korábbi kijelentései is feszültséget keltenek. Ennyi idő után már nem elég azt mondogatni, mi lesz majd. A kormányt egyre inkább annak alapján lehet megítélni, amit ténylegesen megtesz.