️️️ „Az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé” – így hangzott Lannert Judit oktatás- és gyermekügyi miniszter nagy hullámokat vető kijelentése. A tajtékok valamelyest csillapodtak azután, hogy a tárcavezető felkérésére Rubovszky Rita, a Magyar Katolikus Egyház oktatási felelőse találkozót szervezett Lannerttel és az egyházi iskolák fenntartóival. Az egyeztetést követőn a miniszter közösségi oldalán közölte: „a Rubovszky Ritával folytatott külön megbeszélésen tisztáztuk a sajtóban megjelent félreértelmezéseket. Közös érdekünk, hogy eloszlassunk minden olyan feltételezést, hogy az egyházi fenntartású iskolákat vagy a 6 és 8 osztályos iskolákat bárki meg akarná szüntetni”.

️️️ Nem sokkal később Rubovszky, akinek a neve egyébként áprilisban felmerült mint lehetséges oktatási miniszter, interjút adott a HVG-nek, amelyben közölte, „kevesebbet kellene beszélni az »állami« vagy »egyházi« iskoláról és többet magáról az oktatásról”.

️️️ Kitért arra is, hogy az iskolaválasztást nem a fenntartói akarat irányítja, sokkal inkább spontán társadalmi folyamatok alakítják. Rubovszky kiemelte, hogy megszűnt a kötelező körzetes iskolaválasztás, ezt „a rendszerváltás egyik vívmányának” nevezte. Szerinte a körzetes iskolaválasztás megszűnése hozta magával a spontán szegregációt. Hiszen így – a csökkenő demográfiai mutatók mellett – az iskola egyfajta „piac” lett: a szülőknek joguk lett ahhoz, hogy olyan iskolába adják a gyermekeiket, ahol garanciát látnak a magas színvonalú oktatásra.

Olvassák el a Mandiner teljes cikkét: https://mandiner.hu/belfold/2026/07/lannert-judit-kijelentese-nyoman-ismet-fellangolt-a-vita-az-egyhazi-iskolak-es-az-iskolai-szegregacio-viszonyarol