Két ember. Akik valaha egymáshoz tartoztak. Ami már önmagában egy anomália, és mutatja a nők sebezhetőségét, kiszolgáltatottságát a nárcisztikus manipulátorokkal szemben.
A nő tegnap bizonyságát adta, hogy kijött, igenis ki tudnak jönni a nők abból az érzelmi sötét veremből, amibe egy ilyen nárcisztikus bántalmazó beletaszítja őket.
Magyar Péter éveken keresztül nyomást gyakorolt Vara Juditra, hogy miniszteri pozícióját kihasználva intézze úgy a dolgokat, hogy ők nagyon-nagyon gazdagok lehessenek. De legalábbis tegye őt (mármint Magyart) mindenféle magas pozíciókba (ahol ő majd ezen dolgozhat). Utóbbiban Judit egy darabig kénytelen-kelletlen engedelmeskedett, leginkább a békesség, a család, a gyerekek kedvéért.
De egy idő után elege lett, ahogy minden bántalmazott, megalázott nőnek előbb-utóbb elege lesz. És válni akart. Magyar ezután folyamatosan fenyegette Juditot, hol megfélemlítő szavakkal, hol némi fizikai rásegítéssel, hol öngyilkossági kísérletet eljátszva, aztán ha kellett, könyörgésbe átcsapva, hogy ne váljon el.
Magyart - a nárcisztikusoktól teljesen megszokott módon - csak saját maga, az ő előremenetele érdekelte. A feleség, a család ebben csak eszköz volt; hol pózként, hol dárdaként, hol pajzsként. A gyerekeire sem volt tekintettel - most sincs. Anyjukat épp ismét börtönnel fenyegeti.
Judit tegnap megtörte a hosszú csendet, és ismét emlékeztetett mindannyiunkat, hogy a közszereplők, politikusok is ugyanolyan esendőek, ugyanolyan emberi játszmákat művelnek, vagy épp áldozatai ezeknek a játszmáknak, mint bárki más. És az őt agresszíven felkérdezni akaró, Magyart mindenben kiszolgáló, magát függetlennek hazudó cselédsajtónak megmondta, hogy szégyelljék magukat. Amiért egy éve védenek, támogatnak, piedesztálra emelnek egy olyan gazembert, aki bántalmazta, zsarolta, majd elárulta a családját és a barátait. Aki titkos hangfelvételt készített a saját feleségéről... ízlelgessük, ismételjük el, mert valójában annyira hihetetlen, sokkoló, hogy valaki ilyenre képes... sunyin, titokban hangfelvételt készített a saját feleségéről. Azért, hogy akár elválik, akár nem, így vagy úgy, de ezzel zsarolhassa őt, ha majd semmi mással, az otthon - vagy aztán már a nyilvánosság előtt - megrendezett jelenetekkel már nem tudja.
Az a cselédsajtó, azok a celebek, akik Magyart támogatják, azok az állítólagos női jogvédők, akik ugyanígy vagy támogatják Magyart, vagy legalábbis lapítanak, mint sz•r a fűben, szintén mélységesen szégyelljék magukat.
Ám vannak azok a választók is, akiket Magyar átver, és "normális Magyarországról" beszél nekik (kisteherautó platójáról fenyegetve, többek között a gyerekei anyját).
De tudni kell: az árulók nem válogatnak. Családot, barátot, Istent, hazát, és a választóikat is bármikor elárulják, ha a pillanatnyi érdekük így kívánja. És ha az illető még patologikus nárcisztikus is hozzá, akkor nem csak bármikor elárulja a hozzájuk közel állókat, hanem ezt megelőzően is folyamatosan bántja, alázza őket. Vajon az aktivistái, képviselői, hívei, vagy akár az őt (többek között a valódi sajtótól) védelmező testőrök meddig tűrik Magyart? A megalázó mondatait, az ordítozásait, az idegrohamait?
Akik most még a törtető, agresszív akarnok, nárcisztikus bántalmazó Magyar mellett állnak, hát lelkük rajta. De egyszer talán felébred bennük nem csak a szolidaritás a bántalmazott, őszinte, és egyébként rendkívül okos és tehetséges nő, Judit felé, hanem - vélt vagy valós, jogos vagy hergelt - politikai dühükön, haragjukon, sérelmeiken, elégedetlenségükön, felhergelt egójukon is képesek lesznek felülkerekedni. Ezt hívják úgy: emberség. Drukkolok azon honfitársaimnak, akik most még ezelőtt a lépés előtt állnak, és mélységes tiszteletem azok felé, akik meg is teszik.

** Baráti útmutatás mostantól minden posztom alatt:
Vitázni lehet, tedd csak bátran, bíztatlak is rá.
DE:
Ha a poszthoz semmilyen módon nem kötődő, irreleváns dolgot kommentelsz, fröcsögsz, hergelsz és osztod az észt, akkor olyan szuperszonikus gyorsasággal repülsz innen, hogy a saját fingod hangrobbanását is megelőzöd. Szeretettel, miheztartás végett.