EGY HÓNAP ALATT BETELJESÜLNI LÁTSZIK EGY NYOLCÉVES JÓSLAT: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA MENTÉN KÉT RÉSZRE SZAKAD A VILÁG

Mi történik, ha a versenytársad ugyanazt a mesterséges intelligenciával (MI) végzett feladatot negyedannyiért oldja meg?

Mit tehetünk állampolgárként és vállalkozóként, hogy megőrizzük a munkánkat és a digitális szuverenitásunkat? Három perc múlva kiderül.

A globalizáció szövete az MI technológiai platformjai mentén kezd felfesleni.

1. USA

Június 26-án az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy 24 aláíróval - köztük az Európai Unióval - megerősítette a Pax Silica együttműködést. A tágabb AI Opportunity nyilatkozathoz 35 ország csatlakozott.

A Pax Silica nem pusztán az MI-modellekről szól. A teljes értékláncot lefedi: a kritikus nyersanyagoktól és az energiától a chipgyártáson, az adatközpontokon és a felhőszolgáltatásokon át egészen a modellekig.

𝐀 𝐤𝐨̈𝐳𝐥𝐞𝐦𝐞́𝐧𝐲 𝐥𝐚́𝐧𝐜𝐫𝐞𝐚𝐤𝐜𝐢𝐨́𝐭 𝐢𝐧𝐝𝐢́𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐞𝐥.

2. KÍNA

Kína húsz nappal később, július 16-án Kína 28 másik országgal létrehozta a sanghaji központú World Artificial Intelligence Cooperation Organizationt, a WAICO-t. A kínai vezetésű szervezetnek így 29 alapítója lett, köztük Oroszország, Brazília, Dél-Afrika, Indonézia, Pakisztán és Szerbia.

Az amerikai oldalon 24 aláíró tartozik a szorosabb Pax Silica-körhöz és 35 ország a lazább együttműködéshez, míg a kínai szervezetnek 29 alapító tagja van. Az egyetlen ismert átfedés Kazahsztán.

Augusztusban kiszivárgott egy amerikai külügyminisztériumi levéltervezet is, amely már nyílt választás elé állítaná a partnereket: aki csatlakozik a kínai rendszerhez, azt kizárhatják az amerikai vezetésű együttműködésből.

️ Ezek egyelőre államközi keretek. Nem tiltják meg a vállalkozásoknak vagy az állampolgároknak, hogy a másik blokk modelljeit használják. De már megtörtént, hogy egy állami döntés közvetlenül elérte a cégeket és a magánfelhasználókat.

Június 12-én az amerikai kormány arra kötelezte az Anthropicot, hogy az új modelljeinél minden nem amerikai állampolgárt zárjon ki, 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝐚 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤𝐨𝐬𝐨𝐝𝐚́𝐬 𝐦𝐚́𝐫 𝐫𝐨̈𝐯𝐢𝐝 𝐢𝐝ő𝐫𝐞 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐲𝐞́𝐧𝐢 𝐟𝐞𝐥𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐚́𝐥𝐨́𝐤𝐚𝐭 𝐞́𝐬 𝐚 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐢𝐬 𝐞𝐥𝐞́𝐫𝐭𝐞.

A tét a versenyképesség. Egy 2026. januári mérésben az amerikai GPT-5.2 és a kínai Kimi K2.5 ugyanazt a 47 pontos képességszintet érte el. Az amerikai modell egymillió tokenre vetített vegyes ára 4,81 dollár, a kínaié 1,20 dollár volt.

Vállalkozói nyelven: ugyanabból a digitális költségvetésből a Kimi használója közel négyszer annyi azonos nehézségű feladatot futtathatott. Az amerikai csúcsmodellek összességében továbbra is fejlettebbek, de ahol a kínai modell minősége már elegendő, ott a négyszeres árkülönbség négyszeres felhasználási lehetőséget jelent.

Ha egy magyar vállalkozás politikai vagy technológiai okból csak a drágább rendszerhez fér hozzá, miközben külföldi versenytársa választhat, a különbség idővel megjelenik az árakban, a profitban, a bérekben és végül a munkahelyek számában is.

3. INDIA

India egy lehetséges harmadik stratégiát mutat. Csatlakozott az amerikai Pax Silicához, és az amerikai NVIDIA chipjeire és szoftveres infrastruktúrájára támaszkodik, közben azonban húsz hazai alapmodell fejlesztését támogatja, saját adat-, számítási és indiai nyelvi képességeket épít.

India nem akar mindent maga előállítani, de azt sem engedi, hogy minden stratégiai tudás külföldi tulajdonban legyen. Mérete nem másolható, a módszere azonban kisebb országok számára is követhető: ahol értelmetlen az önellátás, ott megbízható külső infrastruktúrát kell használni; ahol viszont a nemzeti adat, nyelv, közigazgatás vagy vállalati tudás a tét, ott saját képességet kell építeni.

4. MAGYARORSZÁG

Magyarországon a gazdaságstratégiai feladat négy pontban foglalható össze:
1. fel kell mérnünk, hol függünk egyetlen külföldi felhő-, chip- vagy MI-szolgáltatótól.
2. A közbeszerzéseknél meg kell követelni az adatok hordozhatóságát, a szolgáltatóváltás lehetőségét és a kritikus rendszerek tartalékmegoldását.
3. Emellett magyar nyelvi és ágazati adatbázisokra, hazai számítási kapacitásra, megbízható energiára, és
4. a kisvállalkozásoknak elérhető MI-képzésekre van szükség.

Állampolgárként már holnap elkezdhetjük a felkészülést három egyszerű lépéssel.
1. Először válasszunk ki egy rendszeresen ismétlődő munkafeladatot, és harminc napon belül tanuljuk meg MI-vel gyorsabban elvégezni. Az állásunk akkor válik sérülékennyé, ha a munkáltató ugyanazt az eredményt máshol gyorsabban és olcsóbban megkapja.
2. Másodszor, üzleti, egészségügyi vagy személyes adatot ne töltsünk ellenőrizetlen szolgáltatásba. A kényelemért ne adjuk fel a saját és a vállalkozásunk adatszuverenitását.
3. Harmadszor, ne egyetlen márkát tanuljunk meg. Sajátítsuk el a jó kérdezés, az eredményellenőrzés és a szolgáltatóváltás képességét, a fontos adatainkat és munkafolyamatainkat pedig tartsuk hordozható formában. Így akkor is dolgozni tudunk, ha egy modell ára megugrik vagy egyik napról a másikra elérhetetlenné válik.

A JÓSLAT NYOLCÉVES: Eric Schmidt 2018 szeptemberében azt mondta, hogy 2028-ra az internet amerikai és kínai rendszerre válhat szét. Néhány nappal később Kai-Fu Lee már rivális technológiai blokkokról írt, amelyek mögé a kisebb országoknak is fel kell sorakozniuk. Abishur Prakash 2018 októberében, a Go.AI című könyvében azt mutatta be, hogy az MI új szövetségeket és konfliktusokat teremt; 2021-ben, a The World Is Vertical című kötetben pedig nevet is adott a folyamatnak: a technológiai platformok, szabványok és ellátási láncok új, vertikális határokat emelnek.

A gondolatnak volt korábbi előzménye: Marshall Van Alstyne és Erik Brynjolfsson már 1996-ban leírta a kiberbalkanizáció veszélyét. Ők még az internetes közösségek széteséséről beszéltek. Most viszont már államok, vállalatok, teljes ellátási láncok - és velük együtt a mindennapi választásaink - rendeződnek technológiai blokkokba.

𝐍𝐲𝐨𝐥𝐜 𝐞́𝐯𝐯𝐞𝐥 𝐤𝐞́𝐬ő𝐛𝐛 𝐚 𝐣𝐨́𝐬𝐥𝐚𝐭 𝐤𝐮̈𝐥𝐮̈𝐠𝐲𝐦𝐢𝐧𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐫𝐢𝐮𝐦𝐢 𝐤𝐨̈𝐳𝐥𝐞𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐤𝐛𝐞𝐧, 𝐞𝐱𝐩𝐨𝐫𝐭𝐭𝐢𝐥𝐚𝐥𝐦𝐚𝐤𝐛𝐚𝐧 𝐞́𝐬 𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐥𝐢𝐬𝐭𝐚́𝐤𝐛𝐚𝐧 𝐤𝐞𝐳𝐝 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐫𝐚 𝐯𝐚́𝐥𝐧𝐢.