𝐄𝐳 𝐚𝐳 𝐨𝐥𝐚𝐣𝐚́𝐫 𝐦𝐨𝐬𝐭 𝐡𝐚𝐳𝐮𝐝𝐢𝐤.

Óvatosabban fogalmazva: a piac jelenleg nem a fizikai valóságot, hanem egy politikai reményt áraz.

Niels Bohrnak tulajdonítják a mondást: „𝐚𝐳 𝐞𝐥ő𝐫𝐞𝐣𝐞𝐥𝐳𝐞́𝐬 𝐛𝐨𝐧𝐲𝐨𝐥𝐮𝐥𝐭 𝐝𝐨𝐥𝐨𝐠, 𝐤𝐮̈𝐥𝐨̈𝐧𝐨̈𝐬𝐞𝐧, 𝐡𝐚 𝐚 𝐣𝐨̈𝐯ő𝐫𝐞 𝐯𝐨𝐧𝐚𝐭𝐤𝐨𝐳𝐢𝐤.” Ezért óvatosan fogalmazok: nem tudjuk, mi lesz holnap. De azt látjuk, hogy a jelenlegi, 100 dollár alatti olajárat egyre nehezebb fundamentálisan megmagyarázni.

Elmagyarázom egy percben, miért.

A világ ma naponta nagyjából 𝟏𝟎𝟒 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐨́ 𝐡𝐨𝐫𝐝𝐨́ 𝐨𝐥𝐚𝐣𝐚𝐭 fogyaszt. Ehhez képest a Hormuzi-szoroson normál időszakban áthaladó 𝐧𝐚𝐩𝐢 𝟐𝟎 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐨́ 𝐡𝐨𝐫𝐝𝐨́ nem részletkérdés, hanem a globális olajrendszer egyik fő ütőere. Ezért nem tűnik fundamentálisan tarthatónak a 100 dollár alatti olajár, ha a szoros tartósan zárva marad.

A piac eddig két ok miatt nem robbant fel. Egyrészt mert a rendszer a háttérben lévő puffereit égeti: stratégiai és kereskedelmi készleteket, finomítói tartalékokat, logisztikai mozgásteret.

Csakhogy ezek nem végtelenek. (A készletapadás mértékéről kommentben találtok ábrát és információt.)

A másik ok, hogy a piac arra fogad, hogy lesz gyors politikai alku, de ha ez az alku nem jön létre, vagy összeomlik, akkor a pénzügyi optimizmust nagyon gyorsan felválthatja a fizikai valóság.

Az alku képlete egyszerű, de veszélyes:

𝐈𝐫𝐚́𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐤𝐞𝐯𝐞́𝐬 𝐯𝐞𝐬𝐳𝐢́𝐭𝐞𝐧𝐢𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐣𝐚 𝐯𝐚𝐧.

A Hormuzi-szoros lezárása stratégiai ütőkártya. Teherán ezt nem fogja olcsón visszaadni.

𝐓𝐫𝐮𝐦𝐩𝐧𝐚𝐤 𝐯𝐢𝐬𝐳𝐨𝐧𝐭 𝐞𝐠𝐲𝐫𝐞 𝐧𝐞𝐡𝐞𝐳𝐞𝐛𝐛 𝐚𝐫𝐜𝐯𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬 𝐧𝐞́𝐥𝐤𝐮̈𝐥 𝐤𝐢𝐬𝐳𝐚́𝐥𝐥𝐧𝐢𝐚.

Ha meghátrál, gyengeséget mutat. Ha nem enged, a szoros zárva maradhat, a kínálati sokk pedig előbb-utóbb megjelenik az árakban. Sőt már meg is jelent Amerikában, ahol a március végi árakhoz képest másfélszer annyiba kerül az üzemanyag a kutakon. (Ábra kommentben.) Trumpot pedig feszíti a megegyezés kényszere az őszi időközi választások miatt, ahol rosszul áll a szénája.

𝐌𝐢𝐧𝐝𝐞𝐤𝐨̈𝐳𝐛𝐞𝐧 𝐚 𝐬𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐭𝐨̈𝐫𝐞́𝐬𝐯𝐨𝐧𝐚𝐥𝐚𝐤 𝐚́𝐭𝐡𝐢𝐝𝐚𝐥𝐡𝐚𝐭𝐚𝐭𝐥𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐭ű𝐧𝐧𝐞𝐤:

1. 𝐇𝐨𝐫𝐦𝐮𝐳 𝐬𝐳𝐮𝐯𝐞𝐫𝐞𝐧𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐚: Irán kizárólagos jogot követel a szoroson áthaladó hajók ellenőrzésére, amit az USA a szabad nemzetközi hajózás elve miatt nem fogadhat el.

2. 𝐍𝐮𝐤𝐥𝐞𝐚́𝐫𝐢𝐬 𝐩𝐚𝐭𝐭𝐡𝐞𝐥𝐲𝐳𝐞𝐭: Trump a magasan dúsított uránkészletek megsemmisítését vagy az USA-ba szállítását követeli, míg Irán ragaszkodik a meglévő állományához.

3. 𝐀 𝐥𝐢𝐛𝐚𝐧𝐨𝐧𝐢 𝐞𝐬𝐳𝐤𝐚𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́: Izrael masszív szárazföldi offenzívája Dél-Libanonban és a történelmi Beaufort-kastély elfoglalása kis híján felrobbantotta a tárgyalásokat. Trump a napokban telefonon keményen kérdőre vonta Benjámin Netanjahut, és közvetítőkön keresztül kényszerített ki egy törékeny ígéretet a bejrúti bombázások leállítására, mivel Irán merev feltételül szabta, hogy a megállapodásnak a libanoni tűzszünetet is tartalmaznia kell.

Ha nincs alku, nem az lesz a kérdés, hogy lehet-e 100 dollár alatt tartani az olajat, hanem az, hogy hol áll meg. A 150 dolláros olajár sem lesz elképzelhetetlen.

Nektek mi a véleményetek? Hol áll meg az olajár? Segíthet-e Magyarországon, hogy az Ural olaj árfolyama ilyenkor jellemzően elszakad a nyugat-európai Brent árfolyamtól?