Május 15., a család nemzetközi napja arra emlékeztet bennünket, hogy a család nemcsak érték, hanem gazdasági alapintézmény is.

Ha a fejlett országokat tömörítő OECD átlagos termékenységi rátája 2024-re 1,48-ra csökkent, akkor a családalapítás feltételeinek javítása már nem pusztán szociálpolitikai kérdés, hanem versenyképességi és fenntarthatósági ügy is.

Ezért tartja számon a Harmonikus Növekedési Index a világon egyedülálló módon a demográfiai fenntarthatóságot a fenntarthatóság egyik alappilléreként.

A legerősebb országok nem választóvonalat húznak a család és a munka közé, hanem intézményi hidat építenek közöttük. Mert a fenntarthatóság és az emberi méltóság megőrzésének másik fontos pillére a munkára és tudásgyarapításra épülő élet. 👶🏡

A nemzetközi tapasztalat világos: a kiszámítható jövedelem, a megfizethető gyermekellátás és a családbarát munkahely együtt teremtenek valódi jövőbiztonságot.

Ezért fontos, hogy Magyarország GDP-arányosan az OECD-országok között a legtöbbet fordítja családtámogatásokra, és ezek döntően munkához és tudásszerzéshez kapcsolódnak:

- személyi jövedelemadó-kedvezmények,
- a gyermekek taníttatásának támogatása,
- nagyvonalú ösztöndíjak,
- iskolai étkeztetés,
- tankönyvtámogatás és
- lakhatási támogatások formájában.

Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) 2025-ös üzenete különösen fontos: a valódi termékenységi válság nem pusztán az, hogy kevés gyermek születik, hanem az, hogy sok ember nem tudja megvalósítani azt a családméretet, amelyet szeretne.

A 21. század felelős családpolitikája ezért egyszerre jelent szabadságot, biztonságot és nemzetstratégiát. 🤝👨‍