A Stanfordhoz, a Yale-hez és a chicagói jegybankhoz kötődő friss kutatás kijózanító a mesterséges intelligencia terjedése kapcsán.

Gyors MI-forgatókönyv mellett 2050-re akár évi 4%-os GDP-növekedés is jöhet. De közben a munkaerőpiaci részvétel 62%-ról 55%-ra eshet, és a vagyon 80%-a a felső tizednél koncentrálódhat.

️ Ez nem egyszerű technológiai fordulat, hanem civilizációs figyelmeztetés!

Ha a növekedés ára az, hogy emberek tömegei kiszorulnak a hozzájárulás világából, akkor a politika nem maradhat néma. Az ember nem fogyasztásra született! Mi már egyszer „jártunk itt”, amikor a rendszerváltoztatás során 1989–1995 között megszűnt másfél millió munkahely, a munkahelyek 30 százaléka, és 2010-ig segélyalapú rendszer működött, ami lényegében azonos az univerzális alapjövedelemmel. Az eredmény: céltalanság, passzivitás, a társadalom peremére szorulás, elhízás, cukorbetegség, ellustulás.

Ezért nem az univerzális alapjövedelem a helyes válasz, amely passzív kedvezményezetté teszi az embert, hanem a hozzájárulás-alapú alapjövedelem: a munka, a tanulás, az átképzés, a gyermeknevelés, a gondoskodás és a közösségi szolgálat elismerése. Ezért is Magyarország ma az egyik legbiztonságosabb ország Európában: mert a munkán keresztül visszanyerték azok az emberek a méltóságukat, akik korábban a társadalom peremére szorultak.

A tét ma nemcsak a versenyképesség. A tét az emberi méltóság.