A Nemzetközi Büntetőbíróságból történő magyar kilépés visszavonása rossz döntés.
A Nemzetközi Büntetőbíróság az utóbbi években politikai eszközzé vált és elveszítette morális iránytűjét. A testület hibás stratégiát követ, amikor nem lezárt konfliktusokat ítél meg, hanem folyamatban lévő konfliktusokba avatkozik be. Ezzel egyes esetekben nem elősegítője, hanem akadálya a konfliktusok mielőbbi lezárásának.

Ezzel a helyzettel a Fidesz nem kívánt jogi és politikai közösséget vállalni, ezért döntött a kilépés mellett. Ennek a döntésnek az indokai azóta is megállnak, sőt ezeket a szempontokat egyes meghatározó államközi kapcsolataink magas szintű fenntartásához fűződő érdekeink csak megerősítik.

A kormány javaslata jogi szempontból is aggályos. Nem kezeli ugyanis az államfői immunitás kérdését, ahol a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma az Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető szabályokat tartalmaz, és nem rendelkezik a Statútum törvényi kihirdetéséről sem. Ezeket a kérdéseket egy jogszabálycsomagban, koherens rendszerben kellett volna rendezni.

A kormánynak egyúttal tisztáznia kellett volna az izraeli miniszterelnök október 23-i ünnepségekre való meghívásával kapcsolatos álláspontját is. Ha Magyarország leállítja a kilépési folyamatot, akkor az ide látogató izraeli miniszterelnököt a magyar hatóságoknak le kellene tartóztatni. Ilyen körülmények között a meghívás diplomáciai inzultus.

Így sikerült a Tisza-kormánynak a sérelmet még sértéssel is tetéznie.