§ A mai napon a Tatabányai Törvényszék befogadta a keresetemet. Sokat gondolkodtam azon, hogy érdemes-e sértett és frusztrált, sikertelen emberek mocskolódásaival és hazugságaival foglalkozni.
👉Egy ideig gyűjtögettem a posztokat és a mocskokat. Büntetőfeljelentést becsületsértés vagy rágalmazás tekintetében szándékosan nem tettem, mert a közszereplői minőség tekintetében a bírói gyakorlat kiterjesztő, ami a tűrési határt illeti, azzal együtt, hogy a hazugságot a közszereplőnek sem kell eltűrnie.
👉§ Éppen ezért a polgári jogi utat választottam. Ebben az esetben is a bizonyítási tehet az alperesen van, vagyis azon, aki olyan tényt állít, vagy olyan helyzetben közöl valótlanságot, vagy olyan stílusban teszi, ami a felperes személyiségi jogainak, jó hírnevének megsértésére alkalmas.
👉Egyelőre egy keresetet nyújtottam be, kártérírési igény megjelölésével. A keresetlevélben a bíróság számára jeleztem, hogy az alperes tényállításiat, amelyekre a keresetet alapoztam, hitelt érdemlően igazolni, bizonyítani tudom, szemben vele, aki a nagy nyilvánosság előtt aljas céllal és szándékkal állítja. Úgy teszi mindezt, hogy mindazon állításai, amelyeket megfogalmaz - a stílust inkább engedjük el, az maga az ember -, könnyűszerrel, közhiteles nyilvántartásokból beszerezhette volna állításai igazolására. Nem tette, hiba volt.
👉 § Azért egy eljárást indítok először csupán, mert annak az eredményétől, és az alperes magatartásától függően mindazok tekintetében előkészítettem, akik az alperes posztját megosztották, vagy kommentjeikkel a poszt tényállító jellegét erősítették. Az ő jogssértésük most is, önállóan is megáll, azonban a bíróság nem kapcsolja össze, nem egyesíti az eljárásokat, így külön-külön keresettel fogok élni, folyamatosan.

A helyzet az, hogy aljas módon és szándékból olyan állításokat terjeszt(enek), amelyek nem igazak.
👉Ezt a keresetet nem áll szándékomban visszavonni. Azért sem, mert a posztjai(k)ban, és kommentelőik részéről is visszatérő motívum az új ÁVH és börtön kilátásba helyezése számomra, így azonban ezzel az eljárással a bíróság kikönnyíti a politikai rendőrség munkaterhét.
👉 A vérszomjas börtön hallucinációkban megfogalmazása valaminek, ami nem igaz, nem ítélet, mégcsak nem is vád, hanem vádaskodás. Annak alapján még az új ÁVH sem csodafegyver, bármennyire hiszik, hogy a politikai rendőrségnek mindent lehet. Azt is látom, hogy a politika rendőrség más utasításokra, megrendelésre jár el mostanság, így a helyi vérszomj a szellemi kútmérgezés oltárán áldoz, és a Facebookon nyújta be vizsgálati igényeit.
👉Tudom, hogy most a statuálás a lényeg, de azért jó, ha van: a disznósírást hallottam... kezdetű besúgáson és mószeroláson túl is valami.

👉És megvan a sértegető (és a sértegetők) számára is a lehetőség, hogy az első tárgyalásig bocsánatot kérjenek - nincs semmi kétség bennem, hogy nem fog(nak) -, vagy ha ez derogál, akkor eltüntessék a mocsakikat Facebookról. (Bár le vannak mentve.)

👉A végére pedig a hármas szűrőről:
Az ókori Görögországban nagy becsben tartották Szókratészt tudása miatt. Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta: – Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?

– Várj egy pillanatot! – válaszolt Szókratész. – Mielőtt bármit mondanál, szeretném, ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják hármas szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz, igaz?

– Nem – válaszolta az ember. – Éppenséggel csak hallottam róla, és…

– Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem. Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?

– Nem, épp ellenkezőleg…

– Szóval – folytatta Szókratész – valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz.

– Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?

– Nem igazán.

– Nos – vonta le a következtetést Szókratész – ha valami olyat akarsz mondani nekem, ami se nem igaz, se nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?